Társadalmi vitán az új program

„Hallgattunk önökre – fordult hallgatósága felé az új Széchenyi-terv tegnapi budapesti szakmai bemutatóján Orbán Viktor miniszterelnök –, az volt a kérésük, hogy tereljük az európai uniós forrásokat a kis- és középvállalkozásokhoz, most ezt tesszük.” Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a mostani uniós pénzügyi ciklus végéig, 2013-ig közvetlen és közvetett forrásból ezer milliárd forintot biztosítanak a kis- és középvállalkozások számára, elsősorban termelői beruházásokra.

Az új Széchenyi-terv 200 oldalas vitairatát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mutatta be a kkv-k meghívott képviselőinek a tanácskozáson. Elmondta: az új gazdaságfejlesztési terv 2030-ig tekint előre: alapvető célkitűzése az, hogy az egy főre jutó bruttó hazai terméket és így az életminőséget tekintve Magyarország addigra haladja meg a uniós átlagot.
Az első szakaszában a terv tízéves távban irányoz elő komoly haladást hét prioritási területen. Ezek: az egészségipar, a zöldgazdaság, az otthonteremtés, a tudásgazdaság, a hálózati gazdaság, a munkagazdaság és a tranzitgazdaság. A miniszter tartható célkitűzésnek nevezte az egymillió új munkahely teremtését. Fontosnak mondta, hogy a nyertes pályázók által megvalósuló projektek az uniós forrásokhoz befektetői pénzeket vonzzanak. Egyúttal jelezte azt is, hogy szeretnék megismételni az első Széchenyi-terv sikerét, amely 1,5-2 százalékkal járult hozzá 2001. január 1-jétől másfél éves működése során a gazdaság növekedéséhez.

Fellegi Tamás hatékony pályázati intézményrendszert ígért a hallgatóságnak. Bejelentette, hogy az új Széchenyi-terv váltja fel az Új Magyarország fejlesztési tervet (ÚMFT). Keményen bírálta az eddigi rendszert azért, hogy a 2007–13 között rendelkezésre álló 22,5 milliárd eurónyi uniós forrásnak csak a töredékét fizették ki. Így az elmúlt években gyakorlatilag megfosztották a gazdaságot az EU-pénzek multiplikátor hatásától, ez azt jelenti, hogy minden egyforintnyi kifizetés három forint értékű növekedést eredményez. A nemzeti fejlesztési miniszter arról is tájékoztatta a kkv-k meghívott képviselőit, hogy jelenleg 1828,8 milliárd forintnyi szabad uniós forrás áll a kormány rendelkezésére a hétéves EU-keretből. A futó projektek támogatási összege 1480,2 milliárd forint, míg a kötelezettségvállalással elindított projektek 4126,5 milliárd forintnyi EU-forrást kötnek le. A vállalkozások számára 155 milliárd forint az azonnal mozgósítható forrás a gazdaságfejlesztési és a regionális fejlesztési operatív programokból. Beszámolt arról is, hogy a 2013-ig hátralévő időszakban még legalább ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthatnak a vállalkozások, elsősorban a gazdaságfejlesztési (GOP), a társadalmi megújulás (TÁMOP) és a környezet és energia (KEOP) operatív programok keretéből.

A tanácskozáson jelentette be a miniszter, hogy a kormány döntött a 700 felülvizsgálat alá vont kiemelt és nagyprojekt sorsáról. Összesen 17 projektet vonnak vissza 40 milliárd forint támogatási összeggel, s további 61 projektnél rendeltek el tartalmi felülvizsgálatot, az ezek részére megítélt EU-pénz 436 milliárd forint.

Orbán Viktor miniszterelnök az újjáépítést nevezte az ország legfontosabb feladatának, ez az új Széchenyi-tervvel kezdődik. Felidézte, hogy 29 pontos akciótervével sikerült elhárítani a költségvetés összeomlásának veszélyét, s ma már ott tart az ország, hogy az idén tartani tudja a 3,8 százalékos hiánycélt. Ezért a magyar nép az elmúlt hét hónapban akkora áldozatot vállalt, amihez képest a „bankadó csak smafu”. A miniszterelnök szerint ezzel együtt várható, hogy a nemzetközi hitelintézetek részéről „lesz még egy-két leminősítés”, ám úgy vélekedett, hogy ezek már csak időleges zavarokat okozhatnak, a pénzügyi helyzet kiszámítható és stabil. A hitelminősítők bejelentéseivel kapcsolatban ugyanakkor annyit jegyzett meg, hogy „világ proletárjai, egyesüljetek!”.

„Bár még csupán az irányokról, elvekről vannak pontosabb információink, támogatjuk a kormánynak azt a célját, hogy a hazai kis- és középvállalkozások támogatására helyezi a hangsúlyt. Különösen azt, hogy a termelői, az új értéket előállító, munkahelyeket teremtő szféra kerül kedvezményezett helyzetbe. Jelenleg az uniós források 10 százaléka jut el ehhez a körhöz, s mi is azt szorgalmazzuk, hogy legalább a pénz felét kapják meg. A pályázati rendszert régóta bíráljuk, ezért fontosnak tartjuk, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen. Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy a kabinet felkérte a munkaadók, vállalkozók szervezeteit, véleményezzék a tervet, hiszen az üzleti élet, a pénzvilág vezetői, a tudomány képviselői biztosan hasznos információkkal segítik majd a részletek kidolgozását.”

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke

„Bizakodva látjuk, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció prioritást élvez. Nem sok olyan iparág van, amely évi negyven-ötven százalékot tudott az elmúlt években nőni, s amely még a válság éveiben is bővült. Ám az ágazatot katasztrofálisan érintette az innovációs alap pályázati pénzeinek a befagyasztása, a már megkötött szerződésekre járóké is, valamint a gopok felfüggesztése. Cégek tucatjai nagyon gyorsan csőd közeli helyzetbe kerültek. Reméljük, e programmal megfelelő forrás áll majd a k+f+i rendelkezésére, illetve, hogy a vállalati innovációt is támogatják majd, nem csak az alapkutatásokat. Jó lenne, ha minél előbb rendelkezésre állnának e pénzek, már csak azért is, mert a befagyasztással veszélybe került az elmúlt években szép számmal külföldről hazatérő kutatók itthon maradása.”

Törőcsik Mária, a PTE Közgazdaságtudományi Kar tanára

„Az országstratégia lényeges eleme az egészségipar helyzetbe hozása, ez serkentheti a gazdasági növekedést. A lakosság elöregedésével és az életmódváltozással egyre többet költünk egészségmegőrzésre, gyógyulásra, rehabilitációra. A hagyományosan nemzetközi hírű gyógyszeriparban pedig, például a biotechnológiára összpontosítva, komoly fejlődést lehet elérni akkor, ha a gazdaságpolitika koncentrálni tud rá. Magyarország édesvizeit, termálvizeit is kincsként kezelhetjük, ez utóbbira épülhet az egészségturizmus. De nemcsak az a fontos, hogy mit kínálunk, hanem az is, hogyan, hogy ne pusztán eladjunk, hanem szolgáltassunk.

A szépségiparban elsősorban a plasztikai sebészet és a fogászat területén van keresnivalónk, de ezt is jól kell kommunikálnunk itthon és külföldön egyaránt.”

Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyv. társelnöke

„Vannak ugyan meglepetések is a meghirdetett programban, például az, hogy az idegenforgalom és a belföldi turizmus végül kimaradt a témák közül, de az összkép rendkívül jó. A Magyar Iparszövetség már korábban is jelezte, mennyire lényeges, hogy a kormány megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzon a kis- és középvállalkozásokkal, ennek fényében egyértelmű pozitívum, hogy ez a prioritás itt is megjelenik. Fontos, hogy felkészítsék a kkv-szektort az exporttevékenységre, hiszen a belföldi piac önmagában kevés volna ahhoz, hogy egymillió új munkahelyet fenntartson. Szintén nagyon örömteli az innovációs fejlesztésekre fordított kiemelt figyelem. A legtöbb vállalkozás a holnapra gondol, amikor tervez, pedig ez nem elég, a holnaputánra is kell. Ehhez kapnának most jelentős külső ösztönzést.”

„Bár még csupán az irányokról, elvekről vannak pontosabb információink, támogatjuk a kormánynak azt a célját, hogy a hazai kis- és középvállalkozások támogatására helyezi a hangsúlyt. Különösen azt, hogy a termelői, az új értéket előállító, munkahelyeket teremtő szféra kerül kedvezményezett helyzetbe. Jelenleg az uniós források 10 százaléka jut el ehhez a körhöz, s mi is azt szorgalmazzuk, hogy legalább a pénz felét kapják meg. A pályázati rendszert régóta bíráljuk, ezért fontosnak tartjuk, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen. Annak pedig kifejezetten örülünk, hogy a kabinet felkérte a munkaadók, vállalkozók szervezeteit, véleményezzék a tervet, hiszen az üzleti élet, a pénzvilág vezetői, a tudomány képviselői biztosan hasznos információkkal segítik majd a részletek kidolgozását.”

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke

„Bizakodva látjuk, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció prioritást élvez. Nem sok olyan iparág van, amely évi negyven-ötven százalékot tudott az elmúlt években nőni, s amely még a válság éveiben is bővült. Ám az ágazatot katasztrofálisan érintette az innovációs alap pályázati pénzeinek a befagyasztása, a már megkötött szerződésekre járóké is, valamint a gopok felfüggesztése. Cégek tucatjai nagyon gyorsan csőd közeli helyzetbe kerültek. Reméljük, e programmal megfelelő forrás áll majd a k+f+i rendelkezésére, illetve, hogy a vállalati innovációt is támogatják majd, nem csak az alapkutatásokat. Jó lenne, ha minél előbb rendelkezésre állnának e pénzek, már csak azért is, mert a befagyasztással veszélybe került az elmúlt években szép számmal külföldről hazatérő kutatók itthon maradása.”

Törőcsik Mária, a PTE Közgazdaságtudományi Kar tanára

„Az országstratégia lényeges eleme az egészségipar helyzetbe hozása, ez serkentheti a gazdasági növekedést. A lakosság elöregedésével és az életmódváltozással egyre többet költünk egészségmegőrzésre, gyógyulásra, rehabilitációra. A hagyományosan nemzetközi hírű gyógyszeriparban pedig, például a biotechnológiára összpontosítva, komoly fejlődést lehet elérni akkor, ha a gazdaságpolitika koncentrálni tud rá. Magyarország édesvizeit, termálvizeit is kincsként kezelhetjük, ez utóbbira épülhet az egészségturizmus. De nemcsak az a fontos, hogy mit kínálunk, hanem az is, hogyan, hogy ne pusztán eladjunk, hanem szolgáltassunk.

A szépségiparban elsősorban a plasztikai sebészet és a fogászat területén van keresnivalónk, de ezt is jól kell kommunikálnunk itthon és külföldön egyaránt.”

Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyv. társelnöke

„Vannak ugyan meglepetések is a meghirdetett programban, például az, hogy az idegenforgalom és a belföldi turizmus végül kimaradt a témák közül, de az összkép rendkívül jó. A Magyar Iparszövetség már korábban is jelezte, mennyire lényeges, hogy a kormány megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzon a kis- és középvállalkozásokkal, ennek fényében egyértelmű pozitívum, hogy ez a prioritás itt is megjelenik. Fontos, hogy felkészítsék a kkv-szektort az exporttevékenységre, hiszen a belföldi piac önmagában kevés volna ahhoz, hogy egymillió új munkahelyet fenntartson. Szintén nagyon örömteli az innovációs fejlesztésekre fordított kiemelt figyelem. A legtöbb vállalkozás a holnapra gondol, amikor tervez, pedig ez nem elég, a holnaputánra is kell. Ehhez kapnának most jelentős külső ösztönzést.” -->